Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KIS-BALATON MADÁRVILÁGA

2009.10.04
KIS-BALATON
 

A Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található Magyarország egyik legkülönösebb tája, a Kis-Balaton. Ez a természetvédelmi terület valamikor a tó öble volt, amelyet egy három kilométer széles csatorna kapcsolt a tóhoz, egészen addig, amíg a Zala folyó fokozatosan feltöltötte hordalékával. Így lett a Kis-Balatonból az ország egyik legnagyobb mocsara, amelyből csak egy-egy sziget emelkedik ki. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükör maradt.



A Kis-Balaton helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe. A természeti értékek megőrzésében fontos szerepet játszik, hogy a Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.



A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt. Természetesen következett tehát, hogy 1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az 14.750 ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe.



A környező települések nagy szeretettel várják a látogatókat. Kellemes pihenést, érdekes látnivalókat nyújtanak a Kis-Balatont felkereső turistáknak. Balatonszentgyörgyön a Csillagvár, valamint néprajzi gyűjtemény és kerámia kiállítás található. Vörsön látható az eredeti bútorokkal berendezett Tájház, a Tűzoltó Múzeum.


Tűzoltó szertár és kiállítás



Zalaapátiban az Apátsági templomot és monostort, valamint a volt Szentkirályi kastélyt is érdemes felkeresni. Zalakaros és Hévíz a kirándulók mellett a gyógyulni vágyókat is várja a településeken található, sokak egészségét visszaadó gyógyvizekkel. Zalavár látnivalói közül a Szent István király-, és Cirill-Metód emlékoszlopokat említhetjük meg, 2000 augusztusában pedig a Várszigeten átadásra került a Kis-Balaton Ház, ahol a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térségének történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit.

A balatonmagyaródi Bivalyrezervátum meglátogatását sem érdemes kihagyni a programból. A természet, a csend, a jó borok, szép tájak kedvelői biztosan jól érzik magukat ezen a vidéken.

Matula kunyhó

A Tüskevár régi, török kori rom a Zala folyó és a Balaton találkozásánál elterülő hatalmas természetvédelmi körzet területén. A táj, amelynek élővilága hihetetlenül gazdag, kihívást jelent még a vadász-halász tudományok avatott ismerői számára is. Fekete István Tüskevár című regényében igazi kalandok részeseivé válik a két barát: Tutajos és Bütyök, akik a fővárosból érkeznek rokonukhoz vakációra. A derék István gazda Matulára, a berek tudós ismerőjére bízza a sápadt diákokat, akik az öreg csősztől nem csupán ősi mesterségek fortélyait tanulhatják el; világlátásuk, jellemük is formálódik, mire elmúlnak a szünidő gyorsan pergő napjai.

A Tüskevár olvasói szavazatok alapján a Nagy Könyv játékon belül a tizenkét legjobb között szerepelt, egy kivételesen jelentős ifjúsági könyv, valódi írói remeklés, olyan, amely ebben a témakörben alig akad. Minden gyerek kedves olvasmánya, okos tanítója lehet.

Nagykócsag

A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári-szigetről (Balatonmagyaródtól 2 km-re északra) jól megfigyelhető. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke stb. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg (Magyarországon 370-et), ebből közel 150 itt fészkel.

Védett állatfajok népesítik be ezt az alig ezernégyszáz hektáros területet, ahol többek között a már említett nagykócsag is költ. 1886-ban száz párra becsülték a nagykócsag-állományt, de néhány évvel később a jégzajlás letarolta a madarak fészkelőhelyéül szolgáló avas nádasokat, és a kócsagok elköltöztek.

Később mindössze hét pár rakott fészket a Kis-Balaton területén, ahol ma már szerencsére körülbelül harminc nagykócsag párt tartanak nyilván. A karcsú testű, fehér tollú, a vállán dísztollakat "viselő" madár a mocsárban gázolva szerzi élelmét. Fészkét a legeldugottabb helyeken rakja, mégis, akinek szerencséje van, márciustól októberig lencsevégre is kaphatja a méltóságteljesen repülő madarat.


Kárókatona



Kisebb, szintén védett társa, a kiskócsag is itt él. Fészkét a nádasok fűzfáin lehet látni. A madárvilág érdekes tagja a kormorán - népies nevén a kárókatona. Lúd nagyságú, fényes, fekete tollú madár, fészkét fákra rakja, és ezzel meg is pecsételi a növények sorsát: a kormorán híg ürülékét az ágakra szárítja a nap melege, a fák pedig lassan elszáradnak. Ritkaság, mégis látni néha a batlát: a gesztenyeszínű madár ma már csak néha, átvonulóban érinti a Kis-Balatont.

Jellegzetes élőlény itt még a mókás nevű kanalasgém és a nyári lúd, amelyből negyven párról tudnak a mocsár környékén.



A sekélyvizű Kis-Balaton mindössze 180 hektárra zsugorodott víztükrét fehér tündérrózsák díszítik, körülöttük pedig sárga tavirózsák virítanak. Ez utóbbiakat a népnyelv kevésbé elegánsan vízitöknek is nevezi. A természetvédelmi terület egy elbűvölő része, a Kányavári-sziget - a fotósok és a horgászok nagy örömére - a közönség előtt is nyitva áll.


Bivalyrezervátum



A Zalakomár és Balatonmagyród között elterülő Kápolnapusztán mintegy 80 bivaly él rezervátumban. A Kis-Balaton hatalmas mocsárvilág a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Elsősorban páratlan madárvilága miatt védett.

Kányavári kilátó

A vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Engedélykérés, időpont-egyeztetés ügyében a fenékpusztai kutatóházban, a 83/315-341-es telefonszámon állnak az érdeklődők rendelkezésére. A Kányavári-sziget azonban mindenki számára nyitva áll a szabadidő kultúrált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is. A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik.



A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó tanösvények egész évben szabadon látogathatók, beleértve a Kis-Balaton tájegységen, a Kányavári-szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt is.

A gyakorlott természetjáróknak tanácsos a Kis-Balaton területét gyalogszerrel bejárni, így a környék valamennyi nevezetessége egy kiadósabb túrával egybekötve megtekinthető.