Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A költöző madarak

2009.10.06

Kép Képzeljetek el egy őszi tájképet! A fák lombja sárga, barna, piros, az ég felhős és... vadludas! Az állatok vándorlásának (más szóval migrációjának) egyik legjellegzetesebb példája a költöző madaraké, amiről lehet, hogy először a fecskék jutnak eszünkbe, de másodszor már biztosan Nils Holgersson és az ő Mártonja.

A trópusokra repülő fecskétől eltérően sok északon költő récének, lúdnak és hattyúnak elég, ha olyan területig repülnek el, ahol már nem fagy be a víz. Ezért legtöbbjük az északi félgömbön marad, csak enyhébb éghajlatú országokba költöznek, mégpedig hagyományosan ugyanazokra a területekre, amelyeknek a helyét az utódok is megtanulják. (Ha a telelőhelyen ideiglenesen zord az időjárás, akkor kicsit odébb költöznek.) De természetesen köztük is vannak trópusokon telelő fajok.

Miért mennek el?

A költözés egyik oka, hogy a madarak egyre kevesebb élelmet találnak, egy másik tényező pedig a nappalok hossza, amely hatással van a madarak hormonális egyensúlyára. Így ősszel a gyorsan rövidülő nappalok felébresztik a költözési ösztönt. Európa északi területein a költési időszakban tizennégy vagy tizenhat órás nappalok vannak, ami alatt a madaraknak rengeteg idejük van táplálékot gyűjteni az utódaik számára. Csakhogy ők is ugyanolyan sikeresen nevelik fel az utódaikat, mint a trópusokon költő madarak, ott viszont csak tizenkét órás a nappal. A táplálék hiánya sem lehet önmagában meghatározó, hiszen rengeteg madár van, amelyik télen is nálunk fészkel. Egy biztos, a különböző madárfajok költözését sokféle külső tényező kombinációja váltja ki.

Egy érdekes elmélet szerint a madarak azért is vándorolhatnak, mert a jégkorszak előtt ugyan benépesítették az egész északi félgömböt, de a jég terjeszkedése délebbre kényszerítette őket, a leghidegebb teleken pedig ideiglenesen ott kellett hagyniuk költőhelyeiket. Amikor aztán enyhébb lett az idő, visszamentek északra az eredeti élőhelyükre, és az évezredek során ez a vándorlás beléjük rögzült. Persze rögtön felmerül a kérdés, hogy akkor miért vándorolnak a madarak a Föld olyan részein is, ahol nem volt jég annak idején. Úgy tűnik, hogy a madarak költözési szokásai még a jégkorszaknál is régebbről valók!

Hová mennek?

Jóval többet tudunk arról, hogy hová és hogyan költöznek a madarak – az ilyen tárgyú kutatásokat segítik a nagy teljesítményű radarfelszerelések és rövidhullámú adóvevők. Ma már gyakorlatilag a világ minden részén működnek gyűrűző állomások, amelyek megjelölik az egyes madarakat (fiatalokat és felnőtteket is). Csak Európában több százezer madarat gyűrűznek meg évente, és ha ezeket a madarakat újra befogják, az segít meghatározni a faj útvonalát, repülési sebességét és úti célját, így minden évben egyre pontosabbak lesznek a migrációs térképek. A gyűrűzés arról is információt ad, hogy a madarak párban maradnak-e egész életükön át, visszatérnek-e ugyanarra a helyre tavasszal, hogy vajon csak a fiatalok költöznek-e el stb. Néha különböző színű gyűrűket használnak, ami lehetővé teszi, hogy távcsővel egyetlen madarat figyeljenek, és meghatározzák territóriumának méretét, megfigyeljék az udvarlási szokásait stb.

Az európai madarak három nagy költözési irányt követnek: délnyugat felé (Észak- és Északkelet-Európából át Nyugat-Európán és az Ibériai-félszigeten), egyenesen dél felé (északról át Olaszországon és Szicílián) és délkelet felé (át a Balkán-félszigeten és Kisázsián). Sok faj ezektől különböző irányt követ, illetve a fajok különböző populációi is repülhetnek más irányba, mivel a madarak nem megadott útvonalon költöznek, hanem széles sávban, ami néha összeszűkül pl. hegységeken való átkelésnél vagy a tenger fölött (ahol bizonyos szigeteken megpihennek). A visszaút a költőhelyekre általában gyorsabb, néha akár négyharmadszoros a sebesség, mivel a madarakat hajtja a költési ösztön. A tavaszi költözést kellemetlenül érinthetik olyan külső hatások, mint a hirtelen hőmérséklet-csökkenés vagy váratlan havazás.

Milyen gyorsan repülnek?

A költöző madár repülési sebessége kisebb, mint amire rövid távon képes, és fajtól is függ: egy varjú kb. 50 km-t tesz meg óránként, egy pinty 52-t, a csóka akár 60-at is (No és egy töketlen fecske? – a szerk.). Egyes fajok csapatokban vonulnak (mint kedvenc ludaink Kákalaki Akka vezetésével), mások egyedül (pl. a kakukk) vagy kisebb csoportokban. Vannak, amelyek nappal, és vannak, amelyek éjszaka, sőt, van olyan is, amelyik éjjel-nappal. A csapatosan vonulók alkothatnak speciális légi alakzatokat, pl. V-alakot vagy ferde vonalat, amelyekben az elöl repülők hasítják a levegőt a hátsók számára. A madarak néha váltogatják is a vezetőket.

Az utazási magasság is sokféle lehet: a varjú és a csóka 30-100 m magasan repül, a seregély 50-100 m magasan, a ragadozó madarak legtöbbje kb. 100 m magasan. De tudunk ennél sokkal magasabb repülésekről is, pl. ha egy magas hegység fölött kell a madaraknak átkelniük.

Tájékozódás

Még a Dél-Afrikából visszatérő madarak is legtöbbször megtalálják a költőhelyüket. Bár sok esetben csapatosan repülnek, és az öregebb madarak tudják az utat, néhány madár egyedül utazik életében először, és mégsem téved el. Hogyan lehetséges ez? Az egyik elmélet szerint a madarak képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét, és ezáltal meg tudják különböztetni az égtájakat. Galambokkal végzett kísérletek azonban nem támasztották alá ezt az elgondolást. A modern műszerek kimutatták, hogy a Föld mágneses mezejének csak elenyésző befolyása van az állatokra. Egy másik teória szerint a madarak a fény segítségével tájékozódnak, pontosabban a Nap, a Hold és a csillagok helyzete alapján. Ezt az elméletet kísérletek is igazolják, amelyeket több madárfajjal is elvégeztek: a tavaszi ill. őszi költözési időszakban kör alakú madárházba helyezett madarak ugyanabba az irányba repültek, mint költözéskor. Csak az ég alapján tudtak tájékozódni, mert azt látták a ketrecből. Pontosan meghatározták az irányt a Nap helyzetéből, ill. éjszaka a csillagokéból. Amikor pedig megfelelően elrendezett tükrökkel megváltoztatták a Nap helyzetét, a madarak is ennek megfelelően változtattak irányt. A radarral végzett vizsgálatok szintén azt mutatják, hogy a madarak a csillagok alapján tájékozódnak, ami – ma már tudjuk – nem egyedülálló az állatvilágban: pl. a tengeri teknősök is ezzel a módszerrel navigálnak. A Nap helyzete még borús időben is segít, csak a nagy köd lehet akadályozó tényező.

A költőhely közvetlen közelében már nincs szükség az égi iránytűre – a különböző tereptárgyak segítenek az emlékezésben. A kirepült fiókák is általában egy ideig még a szüleikkel maradnak, hogy megtanulják felismerni a fészkük környezetét. A fészekhagyó madarak fiókái (mint pl. a récék és ludak) saját megfigyeléseik alapján ismerik meg a környezetüket.

Távolsági rekordok

Sok európai madár (pl. fecske, kakukk) egészen Dél-Afrikáig elrepül, és ezt a tízezer kilométeres utat évente kétszer is megteszik. A rekordot azonban a sarki csér tartja, amely Németország és Anglia partjaitól Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki területeiig költ. Az észak-európai madarak végigrepülnek Nyugat-Európa partjai mentén, ahol csatlakoznak hozzájuk a grönlandi és északkelet-amerikai egyedek. Továbbhaladnak Afrika nyugati szegélyén, egészen a kontinens legdélibb csücskéig, ahonnan sok madár még tovább repül, és megkerüli a Déli-sark, majd visszatér Dél-Afrikába. Amikor eljön az ideje, visszarepülnek európai és más költőhelyeikre. Ez a mindössze 90-120 grammos madár 36 000 kilométert repül a téli lakhelyére és vissza minden évben!

Magyarországon a legjobb hely, ahonnan a vadludak vonulását meg lehet figyelni, a Hortobágyi Nemzeti Park. Tavasszal akár több ezer madarat kitevő csapatok is pihenhetnek a halastavaknál. Itt főként nagylilik, vetési- és nyári lúd látható, ritkaságként a világszerte veszélyeztetett kis lilik is előfordul, valamint az úgyszintén veszélyeztetett vörös nyakú lúd. Ősszel a récevonulást érdemes megnézni, illetve a főként Finnországból érkező darvak vonulását, melyek a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szeged

(anajulia, 2011.02.15 12:10)

jo amit felteek meg kitaláltak

jadri@gmail.com

(Adri, 2010.09.05 09:59)

mongyatok 10 költöző madarat és 10 nemköltöző madarat
mert az a házi.

......

(Dani, 2010.08.30 16:32)

Nem mondom a vadludakról is írhatnál