Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A GÓLYA

2009.10.05

A GÓLYA a köztudatban a tavasznak, a kisbabának és a jó szerencsének az előfutára. Régóta különleges helyet foglal el az ember mítoszaiban és érzelmi világában. Kecses repülése, nagy vonzalma az emberi települések iránt és a mezőgazdasági kártevők pusztításában betöltött hasznos szerepe miatt igazi kedvenc madara lett az embereknek.Mindezek közül talán a legkedvesebb vonása a hűsége — ragaszkodása a fészkéhez, amelyhez minden évben visszatér, ragaszkodása társához, amelyhez egy egész életre hozzáköti magát. A héberben a gólya neve „lojálist” vagy olyan teremtményt jelöl, aki „szerető-kedvességet” tanúsít, mert — ahogy a Talmud magyarázza — különösen azzal a tulajdonságával tűnik ki, hogy szeretettel bánik a társával.Az emberek körében élvezett közkedveltsége révén közel kétszáz évvel ezelőtt Hollandiában a gólyát védett állattá nyilvánították, és ahogy a hírekből kitűnik, gyakran lehetett látni szelíd gólyákat a hágai halpiac környékén, amint kecsesen illegetik magukat. Később a németek is nemzeti madaruknak tekintették a gólyát. Manapság pedig sok európai városban magas fészkelő helyeket állítottak fel a háztetőkön, hogy kedvet csináljanak a barátságos madárnak a fészekrakáshoz. A gólyák tehát szívesen látott szomszédaink!

Egyes európai gólyák a telet a Szaharától délre, Nyugat-Afrikában töltik el, míg más gólyák olyan messzire költöznek, mint Dél-Afrika. Hosszú útjukat délre augusztusban kezdik meg. Mivel nem tartoznak a jól repülő madarak közé, ezért szakaszosan teszik meg útjukat. Jobban szeretnek különböző nagyságú csoportokban vándorolni, s gyakran egy bizonyos területen összecsoportosulnak s együttesen indulnak útnak. Az északra hazaköltöző madarak közül legkorábban, februárban vagy márciusban érkeznek vissza.

Nagyságuk miatt — kiterjesztett szárnyuk szélessége eléri az 1,8 métert — és megbízhatóságuk miatt a vándorgólyák mindig is a figyelem középpontjában álltak. Ősszel és tavasszal csapatostul röpülnek át Palesztinán. Több mint 2500 évvel ezelőtt Jeremiás próféta is felfigyelt erre a tényre, s a valósághoz hűen azt írta, hogy a gólya olyan madár, mely „tudja a költözésének az idejét”.


Az évente megtett útjuk — egyes esetekben ez több mint 16 000 kilométer oda-vissza — figyelemreméltó teljesítmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az út nagy részét siklórepülésben teszik meg. A nagy ragadozó madarakhoz hasonlóan rábízzák magukat a termikekre, így a meleg levegő magasba emeli őket, mégpedig olyan magasba, ahonnan már könnyű széles szárnyaik segítségével hosszabb utat megtenni siklórepülésben minimális szárnycsapással.

A gólyák vándorlásának egészen szokatlan megnyilvánulása, a Földközi-tengeren való átkelésük. Nem kedvelik a tenger feletti repülést, mivel itt a termikek ritkák. Minden évben augusztusban több ezer gólya gyülekezik átkelés céljából két helyen: a Gibraltári-szorosnál és a Boszporusznál. Ugyanis itt a legrövidebb az út a tenger felett. Meglepő módon a szaharai sivatag feletti hosszabb út nem rettenti el őket annyira, mint ez a 14 kilométeres rövid útszakasz, amely Spanyolországot Afrikától elválasztja, s melynek átrepülése mintegy 5 órát igényel.


A gólyák különösen kedvelik a kiemelkedő helyeken, például magas fák tetején a fészekrakást, bár időnként, például napjainkban megelégszenek egy villanypóznával is. A bibliai időkben gyakran építették „házukat” borókafenyőkre.


Évszázadokon át kedvenc fészkelőhelyként a házatetőket, templomokat és kéményeket választották Európában. Mind a hím, mind a tojó nagy türelemmel rakja fészkét, ami különleges építmény, mely úgy tűnik alulról, mintha bármelyik pillanatban ledőlne. A látszat azonban csal, és a nagy fészkek ritkán hullanak szét, mégha a leghevesebb vihar kap is bele. Oly masszívak a fészkek, hogy az évenként visszatérő gólyák csupán egy-két hetet töltenek el otthonuk esetleges megjavításával.

Mihelyt a gólyaszülők megérkeznek téli szálláshelyükről, rögtön elvégzik fészkük kijavítását, amely ágak és egyéb anyagok odahozatalát jelenti, és ezt rendszerint közösen végzik. És ez a javítási munka esetenként a fészek tönkremenését idézi elő, vagyis összeroskad az újabb súly alatt. A fészek lehet, hogy erre az időre eléri a 2 méter magasságot és az 1 méter vagy annál is nagyobb szélességet, átmérőt.

Mint ahogyan a gólyaszülők minden tavasszal visszaszállnak fészkükre, a gólyafiókák is igyekeznek költési helyüket megtalálni, s ahhoz a lehető legközelebb igyekeznek letelepedni. Egyes régi épületeken lehetséges, hogy egy tucatnál is több fészek van, mivel mindegyiket ugyanazon eredeti gólyapár utódai foglalták el.


Sok európai városban, annak ellenére, hogy igyekeznek a gólyák számára kedvezőbbé tenni a fészekrakást, a jövőkép eléggé siralmas. A múlt században közel 500 gólyafészek volt Svájcban, ma pedig ennek csak egy töredéke van meg. Hasonló komor képről számolnak be Svédországból, Hollandiából, Dániából és Németországból, ahol a gólyák száma ijesztően csökken. Spanyolországban, ahol még mindig sokat látni belőlük, az elfoglalt fészekek száma az utóbbi tíz évben felére csökkent. Az európai összlétszámukat csupán 10 000—20 000 párra lehet becsülni. Mi történik az emberek e kedvenc madarával?

Nyilvánvalóan sok tényező szerepet játszik helyzetük alakulásában, de ezek legtöbbje az ember környezetpusztító tevékenységével függ össze. Afrikai telelő helyükön a gólyákat gyakran eleség céljából vadásszák és leölik. Ez ökológiailag azért jelent tragédiát, mert a gólyák a téli hónapokban szinte felfalják a sáskarajokat, amelyek egyébként oly nagy károkat okoznak a legfontosabb afrikai terményekben. Európában viszont a meg nem termékenyített tojások a széles körben alkalmazott rovarirtókra vezethetők vissza. Ezenkívül a táplálkozási területek visszaszorítása együttesen azt eredményezi, hogy minden évben egyre kevesebb gólyafióka nevelkedik fel. Ezenfelül a nagyfeszültségű elektromos vezetékek is halálos veszélyt jelentenek sok nagy madár számára, és a passzióból vadászók is sok gólya elpusztulását okozzák.

Európai és afrikai természetvédők komolyan fáradoznak a gólyák életben tartásán, de az ez irányú program sikere több nemzet közös összefogásától függ. Ez pedig nem megy könnyen.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.